Erre nagyon kevesen figyelnek vagy áldoznak a hazai AE86 tulajok közül, amit teljesen meg tudok érteni. Utcai felhasználásra bőségesen elegendő az öreg Corolla széria fékrendszere, versenyszerűen pedig többnyire driften mennek ezek a japán rizsrakéták. Már amelyik rakéta, az enyém például még nagyon nem. A drift vicces-vidám mivoltát pedig az is kitűnően bizonyítja, hogy igazából nem kell hozzá férfias, tehát kemény és állóképes fékrendszer. Hiszen fékezni se kell. Illetve ha mégis kell, akkor inkább a kézifék kap szerepet, hogy megindítsa a kocsi farát. Plusz létezik még az a drift-módszer, hogy a kanyarba belefékezve visszük táncba a kocsit, de ezt nagyon kevesen gyakorolják. Ráadásul a fékrendszer terhelése ilyenkor is minimális, hiszen egyetlen rövid rugás erejéig jut csupán szerephez a középső pedál. Említést érdemel még a balozás, vagy ballábas fékezés, amivel a páros csatákban az elöl haladó - tiltott módon - zavarja meg az üldözőjét, vagy a versenyző szimplán csak szűkíteni próbál a kanyar ívén, hogy minél közelebb menjen az érintési pontokhoz. De még ez sem olyan terhelés, mint leszaladni a Col de Turini hágón vagy nyomni pár vadabb kört Monzában. Persze az én kocsim sem ezekre a patinás helyszínekre készül, de a visegrádi szerpentinen kanyarodni egyet, vagy időre körözni egy fél napot az Euroringen kifejezetten szerepel a tervek között, s ehhez sok más mellett tökös fékek is kellenek.

Hogy miből lehet választani, azt igen rendezetten XJS Tomi szedte össze nem is olyan régen, itt olvasható kitűnő válogatása. AE86 Zoli tanácsára nekem elég sok tuningkiegészítőm érkezik a Techno Toy Tuningtól, az USÁ-ból, ezért nagyfék kitet is tőlük rendeltem. Ez a szett csak első fékeket tartalmaz, 280 mm átmérőjű, lyuggatott, bevagdalt, belső hűtésű tárcsával, négyduggatyús féknyergekkel, fémhálós fékcsövekkel. Az angol Wilwood terméke és várakozásaim szerint a pillekönnyű karosszériával lazán boldogul majd. E megoldás hátránya, hogy innentől csak 15 collos kerék mehet fel előre, ami igazából nem nagy baj, hiszen driften úgyis ez az alap. Előre kell a széles, peres, tapadós gumi, míg hátra a kisebb és vékonyabb. Ez az igazi Mischbereifung, nem az, amit az M GmbH csinál.

További fejlesztés az elmaradhatatlan hidraulikus kézifék, szintén Wilwood munkahengerrel, illetve a tekergetős fékerőelosztó, meglepő fordulattal szintén Wilwoodéktól. Utóbbi természetesen azért kell, hogy kiélhessem rajta csavargatós, állítgatós pervezióimat, no meg, hogy a verseny végén legyen mire fogni. Elég sok időt eltöltöttem autóversenyzők között, s mindig csodáltam, hogy egy rosszul elsült futam végén mindig volt valami ok. Elhibázott gumiválasztás, rosszul beállított futómű, váltóprobléma, a hangosításból kifogyott az elem, vagy elment a kormányszervó. És persze még sorolhatnám, az emberi fantázia néha tényleg ámulatba ejtő szárnyalását. Nagyon ritkán hallottam olyat: "minden jó volt, ennyit tudtunk, ennyi volt benne, XY ma gyorsabbnak bizonyult. Gratulálunk neki." Viszont, ha valaki mégis ilyet mondott, az hatalmasat nőtt a szememben.

A féktelenség kérdéséhez visszakanyarodva egyelőre nem tudom, hogy egyáltalán kell-e, s ha igen, akkor milyen fejlesztés kerüljön hátra. Döme ötleteként felmerült, hogy tegyük a gyári, széria első tárcsákat és nyergeket hátra, de egyelőre még nem sikerült eldöntenem, dolgozok a probléma megoldásán. Mit ahogy azon is erősen agyalok, hogy mi legyen a karosszéria optikai tuningjával vagy kell-e tolókerekes váltó. Utóbbit nagyon-nagyon szeretném, mert a slick versenygumik után ez jelenti a legnagyobb ugrást a versenyautós feeling irányába. A döbbenetesen rövid úton, kellemes csattanás kíséretében fokozatba klattyanó váltó, a gázelvétel nélküli durva áttépéssel kapcsolás olyan szinten fokozza az egész vezetés élményét, hogy szomorú lennék, ha ki kéne hagynom. Persze ellene szól, hogy csapatás közben nem nagyon kapcsolgatsz, mert rögtön megtapad a kerék és "kibutul" a driftből a kocsi. Ráadásul valamiért nem nagyon találni a Hacsirokuhoz tolókerekest, s nyilván ennek jó oka van, bár én még nem jöttem rá, hogy mi. Mindenesetre az invesztigálás folyik, nagyon elszánt vagyok, olyannyira, hogy a Techno Toy Tuning short shifterét már meg is rendeltem. Ennek persze semmi köze az egyenes fogazású versenyváltóhoz, csupán azt mutatja, hogy a kormányzás mellett a váltó a másik mániám. Ha valaki vezetett már Mazda MX-5-öst, lehetőleg nem az újat, vagy Honda S2000-est, az tudja, milyen egy jó kapcsolási érzetű váltó. És azt is tudhatja, hogy ez mennyit dob az autózás fun faktorán. Jó kasztni, jó motor, jó futómű, jó kormánymű, jó fék és jó váltó - már csak nagyon kevés hiányzik ahhoz, hogy a Toyota Corolla GT igazán király élményautóvá alakuljon - egyelőre csak fejben. De lesz ez még így se.