Autóépítés

A hosszú hallgatás oka, hogy utáltam volna még egyszer leírni: a BlackTop úton van, de még nem ért ide. Hölgyeim és uram, kitörő örömmel jelenthetem, ChinLeeKun nem David Cooperfield, azaz a szemfényvesztés nagymestere, hanem egy tisztes maláj iparosember. Tényleg megcsinálta, tényleg szétszedte, letakarította, kicserélte, felújította, átalakította, beüzemelte, gondosan elcsomagolta és hajóra tette. Igen, A MOTOR megérkezett és csak azért nem járok örömömben vitustáncot a szavakkal, mert volt ez a vámolási eljárásnak csúfolt, súlyos és módszeres állampolgár-alázás. Ha eszembe jut, még most is ökölbe szorul a gyomrom, pedig a pszihológusommal már dolgoztunk rajta.

Egy teljes munkanap, nettó két kiló papír, több óra sorban ülés, tömérdek megaláztatás, és némi pénz kipengetése után elmondhatom, a legszebb 20V, amit valaha láttam, teljesen legálisan tartózkodik az országban. Ráadásul tulajdonjogait én gyakorlom, tehát azt csinálok vele, amit úri kedvem tartja. Nehéz szavakba önteni, mekkora megkönnyebbülés és öröm ez, hiszen akcióm ChinLee-vel a vak bizalomról és súlyos pénzek kifizetéséről szólt. Most már elmondhatom, megérte.

A motor gyönyörű és minden alkatrész tényleg meg is érkezett hozzá, a csomagolás még a szállítmányozásban nálam sokkal jártasabb biatorbágyi raktár illetékesei szerint is gondos. De hogy ne csak ömlengés legyen a helyzetjelentésben, következzék a maláj feketeleves. Egyrészt drága a cucc. Ez persze relatív, de tény: ChinLee kezelt motorja jóval drágább, mint a sima használtak az osztrákoknál, a finneknél vagy az amcsiknál. (Viszont ha esetleg azokon is felújítást kellene végezni, már itthon, akkor a maláj ember szinte ingyen dolgozott, és gyönyörűen, és lelkiismeretesen). További rossz hír, hogy az előre kialkudott ár, amiben a Budapestig szállítás költségei is benne foglaltattak, menet közben megemelkedett ilyen-olyan transzport cégek sarcaival. Plusz az eredeti ígérethez képest úgy két hét csúszást regisztrálhattam a valós leszállításban. Nem mondom, hogy ezek nem esnek kicsit rosszul, de összeségében még épp határeset, a fájdalomküszöbön innen van a dolog. Ajánlani így tudnám, mindenki döntse el maga magának. Nyilván a kép akkor válik majd teljessé, ha a motor helyére kerül, működik és egy rövid bejáratás után a fékpad könyörtelen adatokkal jelzi az ár/lóerő arányt. De én bízakodó vagyok.

Viszont lassan meghal ez az érzés a fékekkel kapcsolatban. Megrendeltem a TechnoToyTuning kínálatából a Wilwood nagyfék kitjét. Ez a gyönyörű, lyuggatott és bevagdalt tárcsákat, fémhálós csöveket és sport fékbetéteket tartalmazó készlet elég nagy és nehéz. Némi postaköltség-optimalizálás okán két részre bontva adták fel. De Murphy sosem pihen, persze, hogy csak az egyik fele jött meg. Ennyire még soha nem vágytam arra, hogy behívjanak az Orczy térre egy kis vámot becsengetni.

Közben történt egy kis előrelépés kormány ügyben is. Miután kiderült, hogy a BMW cucc behekkelése halva született ötlet, a Quaife féle gyorskormány (quick steering rack - QSR) és a Suzuki Ignis féle elektromos szervo összepárosítása mellett döntöttem. Előbbit megrendeltük, utóbbi bontóból már megvan. Jó lesz.

Dömének és a Gimának hála szert tettem szép új, karcmentes szélvédőre is, Lajoosh pedig a design és az üvegszálas motorháztető elkészítésében serénykedik. XJS az olajhűtő setupot állítja össze, ZDoman alu futóműkiegészítőket gyártat. Ókori hadvezérek világuralomra törtek volna annyi emberrel, ahányan az én AE86-osom talpra állításában segédkeznek. Óriási öröm, hogy mindenki lelkesen segít, amit ezúton is nagyon köszönök. Igyekszem majd meghálálni.

Busman szerint a kocsi szeptemberre lesz kész, amivel végtelenül boldog lennék. A dolgok menete nem egyszerű, mivel ilyet még soha nem csinált, ezért kétszer fogja összerakni az autót. Először még a homokfúvás előtt, hogy látszódjon, hol kell a kasztnit vágni vagy toldani. Aztán persze a végén, a homokfújás, lakatolás, csövezés, fényezés után. Illetve dehogy a végén, hiszen ezt követően még megy a kocsi Tibihez, a megkérdőjelezhetetlen szakértelmű Hacsiroku villany-guruhoz. Nála a BlackTop és az autóm eredeti kábelei kimondják a boldogító igent - ásó, kapa, nagyharang mellett. Könnyed levezetés gyanánt már csak ennyi feladat marad: Boldogság, gyere haza. Illetve a gépkönyvezés, motorcsere papírozás, vizsgáztatás. De ezekbe bele se merek gondolni.

Végre elkezdődött az érdemi munka, Busmanék kipakolták Hacsirokum belső szerveit. Elsősorban az utas és csomagtér dolgai, kárpitok, ülések, szőnyegek kerültek ki a kocsiból. CXS menthetetlenül és visszafordíthatatlanul verseny(szerű) autóvá alakul, így ezekre a cuccokra nekem már nem lesz szükségem, eladósorba kerültek. Akit valami érdekel, küldjön itt egy klassz kis üzenetet és megbeszéljük a részleteket. Elkelt már a kézifékkar körüli műanyag elem, meg tán a kalaptartó. Az ülések felett is lebeg Démoklész kardja.

Hamarosan vehető-vihető lesz az autó eredeti motorja is. Nem szépítem, nincs túl rózsás állapotban, hiszen csapágyas. Viszont nem menthetetlen, sőt egy tuning 16V projekthez ideális alap.

Könnyen lehet, hogy a komplett műszerfal is eladó lesz, de a hibátlanul működő óraegység biztos. Hát ennyi, a további részleteket privát.

Ez a sok-sok cucc mind eladó

Nagyon jó kis atenna

Akad néhány fékalkatrész is

Kis autó, hatalmas fűtőmotor

Szép állapotú, bordó-fekete ajtókárpitok

Komplett szőnyegkészlet. Hibátlan és belevaló

A motor még az eredeti helyén

A majom és az új ülései. Ezek nem eladók

Ilyen az, amikor az ember béna, de blogot ír, ellenben az olvasó ötletes, tehetséges és a fejére nő.. Brrr. :-)

Szóval negatív bénázásaimat Sam8888 egy csinos kis színkavalkáddal alázta meg. Alant láthatók fényezés ötletei. Tessék a hozzászólásokban szavazni. Ja, és ezennel titkossá nyilvánítom a döntést, hogy milyen színű lesz CXS. Már ameddig ez a titok tartható, hiszen igyekszem majd beszámolni a haladásról. De addig is, tádám-tádááám, íme Sam8888 munkái.

Sam8888 ismét egy kitűnő, korszakos gondolattal járult hozzá a blog kicsi, de annál vidámabb életéhez. Javaslata a design-dilemmára a következő: legyen hőn szeretett Hacsirokum inverz-panda. Na nem véres belsőségeit kibuggyantó, kifordított maci, hanem alapban fekete, az oldalsó műanyag védőbetéten és a motorháztetőn meg fehér fényezésű Toyota Corolla. Lusta voltam, nem kerestem ilyen képet a neten, bár bizonyára akadna. Inkább egy meglévő fehér-feketének vettem a Photoshopban a negatívját. Ez az effekt, ami minden színt a visszájára fordít a képen, úgyhogy a fehér gumiktól és a fura színű égtől most tessék szépen elvonatkoztatni. Aztán meg vadul kommentezni. Hogy tetszik? Nekem nagyon. 

Ez a bejegyzés kissé öszeszedetlennek fog tűnni, és az is. A bukócső, a kötelező biztonsági felszerelések, a desing és néhány hasonló kérdést szeretnék taglalni benne, minden különösebb sorrendiség nélkül. Nos, lássuk, halljuk. 

© Pirelli Calendar 2002, Mena Suvari

A Hacsiroku egyik fő szexepilje ugyanaz, mint ami a modell csajoké. A karcsúság. Helyesebben a könnyű karosszéria. Verseny(szerű) felhasználás esetén ezt illik megtartani, sőt, tovább fokozni. Mondjuk úgy, hogy minden olyan dolgot kihajítunk belőle, amire nincs feltétlenül szükség. Kárpitok, szőnyegek, ülések, alvázvédelem, légkondi (muhahhaha - de az USÁ-ban azért volt ilyen). Szóval ezek kuka, illetve a versenyautót építő árverésre bocsátja a fórumon, hátha a márkatársak ráharapnak. Sajnos egy igen jelentős tényező viszont rögtön vissza is hízlalja a kemény munkával ledolgozott kilókat. A bukócső.

AE86 Zoli és versenyautójának csövezése

Sokat töprengtem rajta, hogy mi legyen. Karotta, pl., épp csak oda tett csövet, ahova nagyon muszáj karosszériamerevítési és életvédelmi szempontból. Így nagyrészt utcai használatra alkalmas maradt a verda, a vizsgán is átrugdosható. Kevés súly, jó használhatóság, de nem túl acélos védelem, nagyjából így összegezhető ez a megoldás - szerintem.
AE86 Zoli olyan autót épített, ami hátralevő, remélhetőleg hosszú életében közúton nem fog egy métert sem megtenni. Nincs vizsgapara, a hatóságoknak megfelelési kényszer, így autójába bukóketrec került, de nem az aktuális, teljesen homológ WRC csövezés. Kevesebb X, kevesebb cső, kevesebb súly, okoskodott a drusza, és igaza volt. Driftautó nem száguld keskeny erdei utakon, így szerényebb védelemmel is beéri. Nincs szüksége dupla A-oszlopra és két hátsó X-re. Egy ártalmatlan bukfenc, vagy a tsuizónál beköszönő sporttárs következményeitől pedig bőven megvéd egy olyan csövezés, ami Zoli kocsijában van. Csakhogy CXS vizsgás, közúti forgalomba, sőt, amatőr ralikra vágyó jármű lesz, ez a megoldás tehát kilőve.
Az egyszerűség és a maximális biztonság kedvéért teljes, homológ WRC csövet kap a kocsi, akárcsak XJS verdája. Csupán annyi a különbség, hogy az enyém Miskolcon készül majd.

Szintén nagy dilemma volt a kormány, ülés, öv, de végül ezek mind már kicsit használt, de még épp homológ felszerelések lesznek, többnyire a Sparco termékei. Köszi, Gabesz. Kerül még a kocsiba egy áramtalanító és egy tűzoltó készülék is. Az automata poroltó rendszer kiépítését egyelőre nem követeli meg a Drift Szövetség, így itt spórolok egy kicsit. Nem mintha a kezdőknek a többi kötelező volna, a szigorú szabályok csak a Pro licenszes versenyzőkre vonatkoznak. Viszont az autó megérdelmi, hogy Pro legyen, mégha pilótájának óriásit kell is ehhez fejlődnie. Ráadásul ezek a kiegészítők gond esetén kifejezetten hasznosak, élet- és vagyonvédelmezők tudnak lenni.

Az álom desing. Képtelen vagyok dönteni

Ami a desing-t illeti, azt már tudom, mely cégek logója kerül majd fel, tutira. EVO BAU Kft., Startmagazin.hu, DEKRA Magyarország, R&R Haj és Test Gödöllő, BGSG Számítástechnika, Óbuda-Gumi Kft. - egyelőre. De azt még nem tudtam eldönteni, hogy milyen legyen a kocsi színe. Leginkább fehéret szeretnék, mert egy versenyautó, az plain white - szerintem. De Dénes Miki és AE86 Zoli autója is fehér, XJS-é is az lesz, az lett. Ebbe a sorba beállni nagy megtiszteltetés volna, de nem akarnám rontanani a hitelüket - Tóth Zolival így is gyakran kevernek, a ritka szép nevünk miatt.

Az eladó VFTS motortere. Jó étvágyat

Busman szerint legyen piros, mint a VFTS-e. Apropó VFTS, eladó az autója. Aki szeretne egy igazán patent módon megépített, gyönyörű orosz versenyajtót, az kattintson ide. De csak ha komolyan gondolja. Viszont a pirossal meg az a bajom, hogy elég sok kollégának ilyen a Hacsija. Persze ez sem baj, de nem haragudnék, ha az enyém kicsit kilógna a sorból. Lehet, hogy mégis marad fekete?!

Most pedig következzen egy kis helyzetjelentés, TéZé Update (nem Norbi).

Örömmel jelentem a Hyundai Courage teherhajó, fedélzetén a 4A - L327763 motorszámú BlackToppal, 2008. május 15-én (ami innentől piros betűs ünnep az egész világon) behajózott Hamburg festői kikötőjébe. Már tényleg csak napok kérdése.

További örömködésre, irigykedésre, nyálcsorgatásra (kinek-kinek vérmérséklet szerint) adhat okot az alábbi néhány fotó. Azért ilyen bénák, mert én csináltam őket. Budapesten, Magyarországon. A céges Canonnal, a szerkesztőségben. A saját kezemmel. Ma. Boldogság. Leírhatatlanul nagy boldogság.

Gátlók és a toronytányér. Persze mindkettőből van még egyszer ennyi :-)

Tekergető egy tekergetni szerető majomnak

Kiállítás tárgynak sem utolsók a Pass Racing tüttéi, légszűrővel

T3 Short shifter és a hozzá tartozó beépítési útmutató. Gyönyörűen megmunkált alu